Szeretném egy a közelmúltban készült rövid videóval szemléltetni, hogy mi az első számú problémája szerintem a belvárosnak, és miért vált élhetetlenné.

Szeretjük a turistákat, ebből él a város jelentős része erre felé, ezzel nincs is gond. A gond azzal van, hogy állat módjára viselkednek, és mi tagadás ez nem csak a turistákra jellemző, hanem az erzsébetvárosi szórakozóhelyeit felkereső látogatók jó része gondolja azt, hogy itt egész évben fesztivál van - ami nagyrészt igaz - és bármit meg lehet tenni, amit egy fesztiválon szokás - ez viszont közel sincs így.

Félreértés ne legyen, nem vagyok besavanyodott antiszociális remete, azért költöztem ide, mert szeretem a belvárosnak ezt a folyamatosan formálódó és állandóan lüktető részét, viszont azt nem, ha valaki nem képes emberi módon viselkedni, hanem csak az üvöltés és a hangos éneklés az egyetlen elfogadható közlési mód számára.

Persze, ilyenkor jön a szokásos, hogy nekem senki ne mondja meg mit csináljak. Az ilyen hozzáállást a környéken mostanában egyre radikálisabb módszerekkel szokás megtorolni. Például két hete a Károly körúton egy negyedórája hangosan éneklő versenyzőnek az egyik leleményes lakó egy vödör vízzel kívánta honorálni a rögtönzött hajnali koncertet. A művész úr, szerintem mélyen elraktározta az élményt.

Tudom, nehéz belegondolnia a szegény delikvenseknek, hogy a pizzaszeletbárok, sörözők, kocsmák, bárok fölött emberek élnek, és aludnák a legédesebb álmukat. Ha hagynátok, és nem éreznétek azt, hogy a megemelkedett véralkohol szintetek miatt az egész világ a ti hangotokra kíváncsi és nem gondolnátok a Madách tér padjait a Sziget nagyszínpadának, vagy éppen lelátónak.

Tudom, hogy csak kevesen ekkora állatok, de bőven elég ha 100 emberből csak egy érzi így, az azt jelenti, hogy 5 percenként valaki új műsorszámmal áll elő.

A fenti videóval a legrosszabb állatfajt szerettem volna illusztrálni, a csordában támadó külföldi kocsmatúrázót, akik nem véletlenül tévedtek ide, hanem szánt-szándékkal azért érkeztek ide, hogy ők bizony jól szétcsapják magukat, és egyúttal megmutassák másoknak is, hogy ők mekkora királyok, és tudják üvölteni, hogy BUUUUUDAAAAPEEEEEEEST.

Tökre örülök, egyébként, hogy legalább azzal tisztában vannak, hogy melyik városban vannak, így éppen meghaladják egy tyúk tudatossági szintjét, bár az utcára hugyozás és szarás mindkét csoportnak a fajtajellegei közé tartozik, így a város felismerő képességnek csak sportértéke van.